A tanyavilág közös kincsünk

Balogh József országgyűlési képviselő, a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének elnökének publicisztikája.

„Ha Magyarország európai ország akar lenni, akkor a családi gazdaságokat, a tanyákat, a kistelepüléseket és ezt az életformát meg kell becsülnünk.”
(Orbán Viktor)

Háromszázezer ember. Ennyi honfitársunk él tanyán Magyarországon a nyilvántartások szerint. A tanyákon élő háromszázezer emberről: nehézségeikről, gondjaikról, hétköznapjaikról a kormányzati politika az elmúlt nyolc esztendőben teljesen megfeledkezett, a tanyasi embereket a szocialista kormányok magukra hagyták.  Pedig gondokban és nehézségekben nem szűkölködtek a tanyákon élők, problémáik megoldása az új polgári kormányra vár.

A tanyákon élők nem lehetnek másodrangú állampolgárok

Az elmúlt nyolc évben fájdalmasan kettészakadt közös otthonunk a vidék és a főváros Magyarországára. A szocialista kormányok megszorításoktól terhes politikája megpróbált éket verni a vidéki és a fővárosi magyar emberek közé azáltal, hogy azt sugallta: a vidéki emberek csupán másodrangú állampolgárok, akik számára az államnak nem kell olyan alapvető szolgáltatásokat garantálnia, mint az egészségügyi ellátás, az oktatás, vagy éppen a közlekedés. Sőt mi több, a szocialista kormányok értelmiségi holdudvarától újra és újra elhangzott az a vélekedés, hogy a vidéki életforma meghaladott, életképtelen és szükségtelen. A magyar vidék, azon belül pedig a magyar tanyavilág azonban nem kizárólag az ott élő emberek magánügye, hanem a magyarság kulturális öröksége, közös kincsünk, amelynek fennmaradásáért, megőrzéséért, ápolásáért felelősséggel tartozunk.

A tanyán élők helyzete az utóbbi fél évszázadban mindig is hátrányos volt. Korlátozottan gazdálkodhattak, nem építkezhettek, fokozatosan megszüntették a tanyasi iskolákat, lassan haladt a tanyáik villamosítása, alig épült korszerű külterületi út az érdekükben, s a korábban működő mozgóboltok és más tanyai ellátó-egységek is megszűntek, bezártak. Az elmúlt nyolc év esztelen vidékrombolása következtében szerte az országban vasúti szárnyvonalakat, kisiskolákat, postákat, egészségügyi intézményeket szüntettek meg. 

A kiskunsági, a csongrádi, a békési és a Pest megyei tanyavilágban számos helyen a mai napig petróleumlámpával, gyertyával világítanak, és elemes rádióval hallgatják a híreket. Ezeken a tanyákon jórészt a mezőgazdaságból élő családok laknak. Ők a mezőgazdaságból manapság a ráfordított pénzt, energiát sem tudják visszakapni, ezért ezeket a tanyákat nem tudják felújítani, a magyarországi tanyák az agrárium ellehetetlenült helyzete miatt rendkívül lepusztult állapotban vannak.

A tanyán élők egyre kevésbé érzik magukat biztonságban. Hihetetlen, de sok tanyán élő azért hagy fel a mezőgazdasági termeléssel, mert még a betakarítási időszak előtt ellopják fáradságos munkája gyümölcsét. Mostanra már nem kizárólag értéktárgyaik, termelőeszközeik, állatállományuk, terményeik vannak veszélyben, hanem személyes biztonságuk, a puszta életük is.

A rendőri jelenlét napjainkban vidéken, a tanyavilágban csupán vágyálom, holott az ott élő adófizetők, nyugdíjasok joggal várják el, hogy számukra is biztosított legyen a közbiztonság. A szocialista kormányok megszorításai megszüntették a polgári kormány által létrehozott tanyavédelmi programot, ezzel együtt pedig annak lehetőségét, hogy a tanyákon élő emberek életének és vagyonának biztonságát garantálni tudják.

A több százezernyi, tanyán élő honfitársunk számára a szocialista kormányok által csak szavakban képviselt esélyegyenlőség is kizárólag álom, hiszen sokszor a hétköznapi élet alapvető szükségletei is elérhetetlenek. Pedig a vidéki családok, a tanyasi emberek is országunk részei. Szorgalmasak, tisztességesek, munkában meggörnyedtek, megérdemelték volna, hogy az előző nyolc év kormányai figyelembe vegyék őket. 

A modern jogrendszerek alapvető elve a diszkrimináció tilalma, illetve az egyenlő bánásmód követelménye. A valódi esélyegyenlőség megvalósulása érdekében olyan intézkedésekre lesz szükség, amelyek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szellemében a tanyákon élők által viselt hátrányokat fokozatosan csökkentik majd.

A tanyavilág fennmaradása nemzeti érdek

A tanyák leromlott infrastruktúrája, a rossz közbiztonság, a mezőgazdaság állapotából fakadó nehézségek ellenére hiszem és vallom, hogy a tanya, a tanyás településrendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség fontos része, hungarikum, amelynek fennmaradása, új életre keltése, fejlesztése nemzeti érdek. Ez a felismerés sarkallt arra, hogy barátaimmal, munkatársaimmal közösen 2007-ben létrehozzuk a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületét (MTÉE). Az egyesület mára az ország minden nagyobb tanyás térségében jelen van, célunk pedig az, hogy a mintegy háromszázezer tanyán élő magyar ember érdekeit képviseljük, de van mondanivalónk a kistermelők, a kistelepülésen élők, a vidék Magyarországa számára is.

Az MTÉE megalakulása óta a lehető legszorosabb együttműködésben működik a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséggel. Az együttműködés három fő terepe az elmúlt évek során a kormányzati felkészülés, az idei országgyűlési képviselőválasztási kampány, elsősorban pedig a parlamentbéli szakpolitikai munka volt.

A Fidesz-MPSZ kormányzati felkészülését tanyakonferenciák, szakmai összejövetelek rendezésével segítettük elő. Példaként említhetem a 2009. decemberében Lajosmizsén megrendezésre kerülő, „A magyarországi tanyák jövőjéért” című szakmai konferenciánkat, amely a Fidesz-tanyaprogram kidolgozásának egy jelentős állomása volt.

A választási kampány során az MTÉE lakossági fórumok és hasonló jellegű kampányesemények rendezésével igyekezett mozgósítani a Fidesz-KDNP szövetség számára a több mint 300.000 tanyán élő honfitársunkat, meggyőzve őket arról, hogy a tanyás térségek problémáira csak egy új polgári kormány lehet képes megoldást találni. A kampányesemények csúcspontja Orbán Viktor 2010. április 7-i kerekegyházi látogatása volt, amikor Miniszterelnök úr számos környékbéli tanyát látogatott meg, majd a Szent István Sportcsarnokban több mint ezer ember előtt mondott választási beszédet, amelyben ismételten megerősítette, hogy a tanyák, a tanyás térségek, a tanyákon élők ügyére kiemelt figyelmet fordít.

Piacot kell teremtenünk a tanyasi áruknak

A Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete kiemelt feladatának tekinti a tanyasi élelmiszerek piacra jutásának elősegítését. Tudvalevő, hogy az ún. bio élelmiszerek a társadalom nagy része számára megfizethetetlenek, a multik polcai pedig roskadoznak a külföldi, a hazainál rosszabb minőségű áruktól, amelyek az importköltségek dacára is olcsóbbak a magyar termékeknél.

Az MTÉE azért hozta létre az első Tanyasi Áruk Boltját Budapesten, a Havanna-lakótelepen, hogy ezen a helyzeten változtasson. Ez a bolt elsősorban egészséges tanyasi élelmiszereket, a Bács-Kiskun megyei tanyavilág gazdálkodóinak termékeit forgalmazza. Ezzel a bolttal mindenki jól jár; jól járnak a termelők, hiszen rendszeresen és biztosan értékesíteni tudják termékeiket, és jól járnak a fogyasztók is, hiszen jó minőségű árut vásárolhatnak mindenki számára elérhető áron. Ez azért lehetséges, mert a Tanyasi Áruk Boltjának vezetői közvetlenül a gazdáktól vásárolják meg az árut, így a felvásárló kiiktatásával csökkenteni tudják az árrést, ezzel együtt a végső eladási árat is.

Bízom abban, hogy az MTÉE közreműködésével a jövőben minél több tanyán vagy kistelepülésen élő gazdálkodó fog bekapcsolódni a Tanyasi Áruk Boltját ellátó, formálódó és egyre bővülő termelői közösségbe, illetve hogy mihamarabb újabb tanyaboltok nyílnak a fővárosban.

Tanyavilág a Parlamentben

Az előző parlamenti ciklusban, mint az MTÉE elnöke, egyben az Országgyűlés egyetlen tanyán élő képviselője, parlamenti munkám során hangsúlyosan foglalkoztam a magyarországi tanyás térségek problémáival. Számos alkalommal interpelláltam, tettem fel szóbeli kérdéseket a szaktárcák vezetőihez, több mint száz esetben tettem fel írásbeli kérdést szakpolitikai témákban. A magyarországi tanyás térségek legégetőbb gondjaira való megoldáskeresés jegyében több törvényjavaslatot, határozati javaslatot, költségvetési módosító indítványt nyújtottam be az Országgyűlés elé. A tanyák ügye iránt elkötelezett képviselőtársaimmal, illetve az MTÉE szakértőivel végzett közös munkánk egyik legnagyobb eredménye, hogy 2009. áprilisában az Országgyűlés határozati javaslatot fogadott el „A tanyák, a tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről” címmel.

 A most kezdődő parlamenti ciklus során is igyekszünk a tanyás térségeket érintő szakpolitikai ügyeket legjobb tudásunk szerint képviselni. Ennek jegyében Dr. Lázár János frakcióvezető úrral való egyeztetést követően kezdeményeztem a Fidesz-frakció Tanyaügyi Munkacsoportjának létrehozását, amelyhez nyolc képviselőtársam - Dr. Ángyán József, Czerván György, Dr. Czira Szabolcs, Kapus Krisztián, Kovács Ernő, Lukács László, Dr. Simicskó István, Ughy Attila - csatlakozott. Ez a munkacsoport az MTÉE-vel szoros együttműködésben a tanyán élő családok életminőségének javítását, élet- és vagyonbiztonságának garantálását, a tanyán élők valódi esélyegyenlőségének megteremtését, a tanyasi gazdálkodási forma támogatását, a tanyasi élelmiszerek piacra jutásának elősegítését, a tanyák és tanyás térségek infrastrukturális fejlődését valamint természeti környezetének védelmét kívánja szolgálni a Fidesz-frakció szervezeti keretein belül.

Meggyőződésem, hogy a Tanyaügyi Munkacsoport hathatós segítséget fog nyújtani a parlamenti szakpolitikai munka terén annak érdekében, hogy az új polgári kormány megteremtse a vidék, a tanyás térségek közbiztonságát, talpra állítsa a hazai mezőgazdaságot, megvédje és magyar kézben tartsa a hazai termőföldeket, támogassa a tanyasi termékek piacra jutását, javítsa a tanyán élő családok életminőségét, és megteremtse valódi esélyegyenlőségüket. Fontos célok ezek minden magyar ember számára, hiszen a tanyavilág: közös kincsünk.


Balogh József
országgyűlési képviselő,
a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének elnöke